Egyszer az életben minden normális férfinak kell egy olyat csinálnia, hogy elmegy Prágába, péntek délutántól vasárnap hajnalig járja a kocsmákat, megállás nélkül vedeli a sört és végeláthatatlan, orbitális, kurva nagy igazságokkal és felismerésekkel teli beszélgetéseket folytat az ott ugyanebből a célból jelen lévő barátaival. Ez egészen egyszerűen kötelező. Akinek ez még nem volt meg az sürgősen pótolja a hiányt! Itt a nyakunkon az újév, pl. be lehet venni az újévi fogadalmak közé. "...és ígérem, hogy idén nem hagyom magamat eltántorítani a régen megérdemelt prágai lélekemelő foglalkozástól, ígérem, hogy odamegyek és dorbézolok kettő napot és a barátaimon kívül mindent leszarok ottan..." Na.

Higgyétek el, olyan ez mint a fogorvos vagy a végbéltükrözés: nem érdemes halasztgatni.

Szóval mi hárman beültünk múlt hét péntek délben a kocsiba oszt száznyócvannal letoltuk Prágáig. Aztán ott álltunk bő két órát a dugóban. De még ez sem tudta elrontani a kedvünket. Mi tudtuk, hogy annak a dugónak mindjárt vége és akkor mi szépen beülünk az Ökörbe (U černého vola) és ki sem jövünk addig amíg a rigorózus de igazságos(!) pincér záróra után ki nem hajt. Tudtuk, hogy utána kezdődik egy beláthatatlan este. Tudtuk, hogy másnap reggel nem sokkal ébredés után ("az első morgások...stb...") már a Pinkas (U Pinkasú) csaposa kér meg udvariasan, hogy kicsit halkabban beszélgessünk mert a cseh törzsvendégek nem hallják a hoki körkapcsolást. És így tovább. Mi mindent tudtunk.

Tudtuk azt is, hogy ez csak itt sikerülhet. Mert otthon mindíg közbejön valami. Telefon, család, meló, bármi. Itt nem jön közbe semmi, itt addíg beszélünk egy témáról amíg be nem fejezzük, amíg derekasan ki nem vesézzük. Amíg az összes témát és az összes valamire való csehót az U Jelinku-tól az U Fleku-ig végig nem vesszük. 

Prágában kieresztesz, nem aggódsz semmin. Nem érdekel ha a Jelinkuban zártkörű rendezvény van. Iszol két korsóval a joviális csapos orra előtt úgy kabátban, aztán továbbállsz. Nem görcsölsz, a dolgok maguktól megoldódnak. 

Persze a vasárnap egy kicsit nyűgösebb. Csak haza kell onnan vezetni. De ez nem is olyan nagy probléma: a prágai sörtől általában nincsen nagy baja az embernek. Valahogy nem úgy másnapos tőle. Lágyabban, nem oly élesen. Talán mert lúgos vízből főzik? Ki tudja...

Szerintem én is teljesen rendbe jövök úgy szerda-csütörtök környékére....